A MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS
Honnan ered ez a népszokás? Többféle lehetséges eredete közül ismerkedjünk meg kettovel.
Az elso és legelterjedtebb magyarázat szerint a téltemetés, a téluzés volt a célja. Az emberek ilyenkor ijeszto ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tolük, és elszalad. Az ünneplés végén a tél halálát szimbolizáló szalmabábu égetése történik. A beöltözött emberek ezen- kívül "bao-bao" kiáltással és kürtszóval, kolompokkal végigjárták a házakat, udvarokat és körbejárták az állatokat, majd hamut szórtak szét a portán. Ettol azt remélték, hogy távol tartja a gonosz szellemeket. Az utcán pedig a nok haját húzgálták, hogy minél nagyobbra nojön. Az ünnepség fénypontja volt a fotéri viaskodás a férfiak között, ami régen a férfivá avatást jelentette.
A második történet szerint a busójárás kialakulásának oka a törökök folytonos támadása volt. Ugyanis a XVI-XVII. században Magyarország török hódoltság alatt állt. Az országnak azonban volt egy olyan része, melyet a monda szerint a török soha nem tudott elfoglalni. Ez volt a Mohács-sziget, melynek környéke mocsaras terület volt. Ide húzódtak vissza támadáskor a környékbeli lakosok az általuk jól ismert rejtekutakon. A törökök azonban megtalálták ezt az utat, és a sziget ellen indultak. Ekkor a mohácsiak vezetoje, mivel nem volt fegyverük, kitalálta, hogy öltözzenek ijeszto ruhákba, rakjanak magukra kecskeszarvakat, és kereplokkel, kürtökkel csapjanak minél nagyobb zajt, hogy elijesszék a babonás törököket. A terv sikerült, és az ellenség fegyverét hátrahagyva menekült el.
 |
 |
 |
 |
 |
Most pedig nézzünk meg egy busójárási menetet!
Egy menet három csoportból áll, tagjait "alakoskodóknak" nevezzük.
Van egy fontos szabály, miszerint a gyerekek nem közelíthetik meg a csoportokat, mert
akkor nem sikerül a varázslás.
Az elso csoportot a sajátos faálarcot, kifordított bundát viselok alkotják. Ok
ruházatukat esetleg kiegészíthetik szalmával töltött fehér gatyával, valamint
kereplovel. Ehhez a csoporthoz tartozik még a menet egyetlen kürtje is, amely 2-4
méteres.
A második csoportot a maskarák alkotják, nekik nincsenek faálarcaik.
A harmadik csoport a bekormozott arcú "jankeléké", ok viszik az oly fontos
hamuszsákot. A csoportok körül pedig hatalmas nézosereg áll, mivel a Mohácson minden
télutón (február végén) megrendezett ünnepség rengeteg embert vonz.
Reméljük, másoknak is megtetszett ez a régi népszokás, és ellátogatnak legalább egyszer Mohácsra, hogy megcsodálják eme páratlan magyar népszokást.
Készítette: Pencz János és Banga Gábor
Fotók: Szendy Szilvia